Isten veled �csi B�csi!

  2006.11.17. 09:44

2006. november 17., p�ntek 8:41

Hosszan tart�, s�lyos betegs�g ut�n, 79 �ves kor�ban, p�nteken reggel 7 �rakor, a K�tv�lgyi K�rh�zban elhunyt Pusk�s Ferenc, minden id�k legnagyobb magyar labdar�g�ja, err�l Sz�ll�si Gy�rgy, a csal�d sz�viv�je t�j�koztatta az MTI-t.

Az Aranycsapat legend�s kapit�ny�t a magyar szurkol�k a 20. sz�zad legjobb f�rfi sportol�j�nak v�lasztott�k.

A futball-legend�t az elm�lt hat �vben a K�tv�lgyi K�rh�zban kezelt�k, szeptember k�zepe �ta az intenz�v oszt�lyon �polt�k. Ebben az id�szakban az int�zm�nyt csak kiv�teles esetekben, �nnepi esem�nyek alkalm�val hagyta el n�h�ny �r�ra.

Hal�l�t l�gz�si �s kering�si el�gtelens�g okozta.

16 �vesen a Kispestben

A vil�g legjobb labdar�g�it bemutat� Futball enciklop�dia - melyhez az el�sz�t a kor�bbi angol v�logatott Gary Lineker �rta �s f�szerkeszt�je Keir Radnedge, a World Soccer magazin szerkeszt�je - "A b�v�s bal l�b" c�mmel k�t teljes oldalt szentel Pusk�s Ferencnek, a "Futballistenek" fejezetben, ahova Diego Maradona, Eusebio, Pel�, Johann Cruyff, Bobby Charlton, Franz Beckenbauer, Alfredo di Stefano, Stanley Matthews �s Lev Jasin ker�lt be.

Pusk�s 16 �vesen m�r a Kispest csapat�nak �lland� tagja, edz�je a kezdeti id�kben �desapja volt, aki a ball�bas "�csit" bal�sszek�t�k�nt j�tszatta. Ezen a poszton szerepelt k�s�bb a v�logatottban is, ahol 18 �vesen, 1945-ben Ausztria ellen mutatkozott be.

Nem t�rt vissza

A Grosics Gyula, valamint a jobbfedezet Bozsik J�zsef, illetve a Kocsis S�ndor, Hidegkuti N�ndor, Pusk�s Ferenc csat�rtri� k�r� szervezett v�logatott n�gy �ven �t nem tal�lt legy�z�re. A fantasztikus sorozat a lehet� legrosszabbkor, az 1954-es vil�gbajnoks�g berni aranymeccs�n az NSZK ellen szakadt meg (2-3), Pusk�s a fin�l�ban s�r�lten l�pett p�ly�ra.

Az 1956-os forradalom kit�r�sekor Pusk�s csapat�val, a Honv�ddal Spanyolorsz�gban szerepelt, "�csi" a Bilbao elleni BEK-tal�lkoz� ut�n nem t�rt vissza Magyarorsz�gra. El�sz�r Olaszorsz�gba szeretett volna szerz�dni, de az it�liai klubok lemondtak r�la, mert t�l �regnek tartott�k.

Canoncito

R�gi menedzsere, �streicher Emil seg�ts�g�vel 1958-ban a Real Madridhoz szerz�d�tt, ahol p�ratlan sikereket �rt el: n�gyszer lett a spanyol bajnoks�g g�lkir�lya, Alfredo di Stefan�val minden id�k egyik legjobb t�mad�kett�s�t alkotta, az 1960-as Eintracht Frankfurt elleni BEK-d�nt�ben a 7-3-as madridi sikerrel v�gz�d�tt meccsen n�gy g�lt szerzett a glasgow-i Hampden Parkban, 130 ezer n�z� el�tt (a m�sik h�rom tal�lat Di Stefan�� volt).

A spanyol szurkol�k rajongtak �rte, a beceneve Canoncito (�gy�cska) volt. Az 1962-es chilei vil�gbajnoks�gon a spanyol nemzeti egy�ttesben l�pett p�ly�ra.

BEK-d�nt� a Panathinaikosszal

N�gy �vvel k�s�bb, 39 �vesen vonult vissza, a futballal keresett p�nz�t k�l�nb�z� v�llalkoz�sokba fektette be (t�bbek k�z�tt egy madridi kolb�szgy�rba) �s edz�k�nt folytatta p�lyafut�s�t. A legnagyobb sikert a Panathinaikosz kispadj�n �rte el, a g�r�g egy�ttessel 1971-ben bejutott a BEK d�nt�j�be, ahol azonban, a londoni Wembley Stadionban 2-0-�s veres�get szenvedett egy�ttese az Ajax Amsterdamt�l.

Magyarorsz�gra csak �vekkel k�s�bb l�togathatott haza, a szurkol�k mindenhol h�sk�nt �nnepelt�k. Magyar klubn�l soha nem dolgozott edz�k�nt, 1993-ban �prilist�l j�liusig a magyar v�logatott sz�vets�gi kapit�nya volt, ez volt tr�neri p�lyafut�s�nak utols� �llom�sa.

Teljes�tm�ny�t sz�mos alkalommal elismert�k, legut�bb augusztus 28-�n, amikor �nnep�lyes cerem�nia keret�ben elhelyezt�k l�bnyom�t a monte-carl�i Bajnokok S�t�ny�n, amelyen a labdar�g�s t�rt�net�nek kiemelked� alakjai kapnak helyet.